A felföldesítés valóban lehűtheti-e a bolygót, és hol kellene fákat ültetni

A nagy léptékű fásítás gyakran a klímaváltozás elleni küzdet fő megoldásaként kerül előtérbe. Azonban a hőmérsékletre gyakorolt valódi hatása még mindig kevéssé ismert, és erősen függ a kiválasztott helyszínektől. Egy újabb elemzés szerint a felföldesítés valóban lehűtheti a Földet, de az eredmények nagyon eltérőek lehetnek a régióktól és az alkalmazott stratégiáktól függően.

Az erdők kétféleképpen befolyásolják az éghajlatot. Egyrészt a széndioxidot kötik meg, csökkentve annak felhalmozódását a légkörben, így lehűtik a bolygót. Másrészt megváltoztatják a helyi környezetet, módosítva a napfény visszaverődését, a víz elpárlását és a felszín durvaságát. A trópusi területeken a fák elősegítik a párolgást és felhőket hoznak létre, amelyek visszavetik a napfényt, csökkentve ezzel a hőmérsékletet. Viszont a hideg régiókban, mint például Szibériában vagy Kanadában, a sötét erdők több hőt absorbeálnak, mint a hóval borított területek vagy a rétek, ami helyi szinten felmelegítheti a légkört.

Három felföldesítési forgatókönyvet hasonlítottak össze fejlett éghajlati modell segítségével. Az első egy masszív felföldesítést feltételez majdnem 900 millió hektáron, főként a mérsékelt övi és boreális területeken. A második a trópusi régiókra koncentrál, míg a harmadik, szerényebb forgatókönyv körülbelül 440 millió hektárt fed le. Az eredmények szerint mindezek a forgatókönyvek globális lehűlést eredményeznek, de jelentős különbségekkel. A trópusi forgatókönyv, bár kisebb területet fed le, majdnem olyan hatékonyan hűt, mint az ambíciózusabb, mivel elkerüli a magas szélességi fokokon megfigyelt felmelegedési hatásokat.

Helyi szinten a felföldesítés nyilvánvalóan lehűti a trópusi területeket, növelve a páratartalmat és a felhőborítást. Az Amazonasban, Közép-Afrikában és Délkelet-Ázsiában a hőmérséklet csökken az árnyék és a növekvő evapotranszpiráció miatt. Viszont a boreális övezetekben a hó és a füves területek erdőkkel való helyettesítése elsötétíti a talajt és több hőt fog be, csökkentve ezzel a szénkötés előnyeit.

Egy másik fontos jelenség az erdők távoli hatása. Például a felföldesítés Európában vagy Észak-Amerikában megváltoztathatja a légi és óceáni áramlatokat, befolyásolva ezzel a távoli régiók hőmérsékletét. Így rosszul megválasztott projektek akár fokozhatják is a felmelegedést máshol, például hőhullámokat erősítve vagy a csapadékrendszert zavarva.

A tanulmány kiemeli, hogy az új erdők helyzete legalább olyan fontos, mint a területük. A célozott felföldesítés a trópusi és szubtrópusi övezetekben maximalizálja az éghajlati előnyöket, míg a fák ültetése a sarki vagy mérsékelt övi régiókban néha ellenkező hatást eredményezhet. Az éghajlatpolitikáknak figyelembe kell venniük ezeket a komplex dinamikákat a felföldesítési projektek hatékonyságának maximalizálása érdekében.

Végül is, még a legjobb esetben is a felföldesítés csak néhány tized fokkal csökkentheti a globális hőmérsékletet 2100-ra. Ez kevés ahhoz, hogy elérjük a Párizsi egyezmény céljait az üvegházgáz-kibocsátások radikális csökkentése nélkül. Az erdők alapvető szerepet játszanak, de nem helyettesíthetik az ambíciózus energiatranszformációt.

Crédits et attributions

Source principale

DOI : https://doi.org/10.1038/s43247-026-03331-3

Titre : Reforestation scenarios shape global and regional temperature outcomes

Revue : Communications Earth & Environment

Éditeur : Springer Science and Business Media LLC

Auteurs : Nora L. S. Fahrenbach; Steven J. De Hertog; Felix Jäger; Peter J. Lawrence; Robert C. Jnglin Wills